user avatar

Viszlát egy coachingon

Pintér Netti 2018-05-07

Ahol elbúcsúzik az író az olvasótól


Kedves Olvasó,

Ez az utolsó írásom, melyben elköszönök a Szkafander olvasóitól egy időre. 1 évre terveztem a blogot, és egy év is lett az életútja. Akkor elhatároztam, hogy rászánok egy évet az életemből az írásnak, és ez a tanulás, önigazolás része lett. Nagyon sokat tanultam, olvastam az elmúlt időben. Coach lettem, és életem minden percében designgondolkodó. Nagyon köszönöm, és végtelen megtiszteltetés, hogy ez alatt az egy év alatt az olvasóm voltál. Időközben a tanulást felváltotta a gyakorlat, és boldog vagyok, hogy a coachingot sokan választják a reziliancia képességének, és saját ontológiájuk megismeréséhez, az emberi kapcsolataik javítására, és az önismeret eszközének. Tudjátok, imádok olvasni, három nagyon okos ember, (coach) szavaival búcsúzom egy időre. Hírleveleket már nem kapsz tőlem, de az oldalt eléred a továbbiakban is az interneten. Mérő László, egy Weöres Sándor és egy Dr. Kollár József phd. idézettel zárom be a Szkafander ablakát, válok le az űrhajóról, és repülök a világűrben „szabadon”, amelyre várlak Téged is.

„A szakértő tudja, mit tud, és azt is, hogy honnan tudja, ezért szakértő. A nagymesterre, akármelyik szakma nagymestereit vizsgáljuk is, ez már nem érvényes. A nagymester általában nem úgy gondolkodik, hogy módszeresen kizárja a tévutakat és levezeti a helyes megoldást. Egyszerűen csak látja azt, és ha megkérdezik, miért látja így, nem érveket mond, hanem példákat, képeket, analógiákat, többnyire bonyolult, nem hétköznapi eseteket. Egzakt levezetések nélkül képes rátapintani egy-egy probléma lényegére és megtalálni a megoldást. Ráérez, mi a lényeges egy adott szituációban, és azt automatikusan elválasztja a lényegtelen, esetleges elemektől. „( Mérő László: Az érzelmek logikája)

„Az uralom a rendet kövesse a szolgálat a lehetőt kövesse, a tett a kellő időt kövesse, ha készséges, de nem erőszakos: nem kél zúgolódás semerre. …Megszülni és felnevelni, létrehozni és nem kívánni, megalkotni és nem birtokolni, hatalmaskodás nélkül vezetni: ezt kell a legnagyobb jónak nevezni.”

(Tao Te King 8., 10. vers, ford.: Weöres Sándor)”

 

„tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez, megremegtem, mert úgy éreztem, hogy rendkívüli dolog történik bennem. Bűvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek rövidségét egyszerű káprázattá változtatta, éppúgy, mint a szerelem, s mint hogyha csak megtöltött volna valami értékes eszenciával: jobban mondva, az eszencia nem bennem volt, én voltam az (Proust, 1983a, 55).

Proust nagyon pontosan ábrázolja azt a pillanatok alatt bekövetkező változást, amely – a mindennapi rutint előidéző, és az abból származó szomorúságból, valamint az élet értelmetlenségének kényszerű elfogadásából – hirtelen kiragadja az elbeszélőt és elvezeti önmaga lényegéhez.”( Dr. Kollár József : Vizen járni)

Ha már megfogalmazódott benned az igény egy jobb életért, akkor hívj, vagy üzenj, és segítségedre leszek egy nagyon izgalmas coachinggal.

Addig is szép napot, Netti

Vegye fel velem a kapcsolatot!